Állami jelképek
Bajor állami nagycímer
A bajor állami nagycímer hosszú hagyományokra tekinthet vissza. 1950. június 5.-én a „törvény a Bajor Szabadállam címeréről” vezette be a címert mai formájában. Az ábrázolt jelkép mélyen gyökerezik Bajorország történelmében. A „Bajor állami nagycímer” heraldikai elemei mind önálló jelentéssel bírnak:
Az arany oroszlán
A bal felső mezőben található az arany oroszlán fekete mezőben. Eredetileg ez volt a rajnai őrgróf jelképe. Miután 1214-ben Lajos bajor herceg hűbérbirtoka lett az őrgrófság, évszázadokon keresztül ez szolgált az óbajor és a Pfalz-vidéki Wittelsbacher nemzetségek közös jeleként. A felágaskodó, aranyszínű és vörössel szegélyezett pfalzi oroszlán manapság a Felső-Pfalz-vidéki körzetre emlékeztet.
A frankföldi gereblye
A második mezőt a vörös és a fehér (ezüst) között három, a fehérből kiemelkedő csúcs osztja meg. Ez a „gereblye” 1350 körül jelent meg a würzburgi főapátság néhány településének címereként, majd 1410 körül a hercegérsekek pecsétjein is. A frankföldi gereblye ma a Felső-Frankföld, Közép-Frankföld és Alsó-Frankföld körzeteket képviseli.
A kék párduc
Balra lent, a harmadik mezőben fehér (ezüst) alapon egy arannyal szegett felágaskodó kék párduc látható. Az a jelkép eredetileg az Alsó-Bajorországban székelő ortenburgi őrgrófok címerében szerepelt (a 12. században). A későbbiekben a wittelsbachi nemzetséghez kerül az a birtok. A kék párduc ma az óbajor körzeteket, Alsó- és Felső-Bajorországot képviseli.
A három fekete oroszlán
A negyedik mezőben, jobbra lent arany mezőben egymás felett három fekete a szemlélő felé tekintő, vörössel szegett oroszlán látható. Ez a jelkép a Hohenstaufen nemzetség, az egykori sváb hercegek (először 1216-ból ismert) régi címeréből származik. Az állami címerben ez a három oroszlán a Sváb-földi körzetet jelképezi.
A fehér-kék szív alakú pajzs
A szív alakú pajzs fehér (ezüst) alapon kék dőlt rombuszokkal ékesített. Miután korábban Bogen grófjának címereként szolgált (1204-től), a szív alakú pajzsot 1247-ben a Wittelsbacher nemzetség vett át címereként. A fehér-kék rombuszok Bajorország elsődleges jelképének számítanak. A rombuszos pajzs Bajorország egészét jelképezi. A népi koronával díszítve hivatalosan is állami kiscímerként használják.
A népi korona
A középen szívpajzsot hordozó negyedelt pajzson egy korona nyugszik, ami egy ékkövekkel díszített, öt ornamentális levéllel kivert arany abroncs. A népi korona, amely először az 1923-as címeren található, a királyi korona megszűnését követően a nép szuverenitását jelképezi.
Az arany oroszlán
A bal felső mezőben található az arany oroszlán fekete mezőben. Eredetileg ez volt a rajnai őrgróf jelképe. Miután 1214-ben Lajos bajor herceg hűbérbirtoka lett az őrgrófság, évszázadokon keresztül ez szolgált az óbajor és a Pfalz-vidéki Wittelsbacher nemzetségek közös jeleként. A felágaskodó, aranyszínű és vörössel szegélyezett pfalzi oroszlán manapság a Felső-Pfalz-vidéki körzetre emlékeztet.
A frankföldi gereblye
A második mezőt a vörös és a fehér (ezüst) között három, a fehérből kiemelkedő csúcs osztja meg. Ez a „gereblye” 1350 körül jelent meg a würzburgi főapátság néhány településének címereként, majd 1410 körül a hercegérsekek pecsétjein is. A frankföldi gereblye ma a Felső-Frankföld, Közép-Frankföld és Alsó-Frankföld körzeteket képviseli.
A kék párduc
Balra lent, a harmadik mezőben fehér (ezüst) alapon egy arannyal szegett felágaskodó kék párduc látható. Az a jelkép eredetileg az Alsó-Bajorországban székelő ortenburgi őrgrófok címerében szerepelt (a 12. században). A későbbiekben a wittelsbachi nemzetséghez kerül az a birtok. A kék párduc ma az óbajor körzeteket, Alsó- és Felső-Bajorországot képviseli.
A három fekete oroszlán
A negyedik mezőben, jobbra lent arany mezőben egymás felett három fekete a szemlélő felé tekintő, vörössel szegett oroszlán látható. Ez a jelkép a Hohenstaufen nemzetség, az egykori sváb hercegek (először 1216-ból ismert) régi címeréből származik. Az állami címerben ez a három oroszlán a Sváb-földi körzetet jelképezi.
A fehér-kék szív alakú pajzs
A szív alakú pajzs fehér (ezüst) alapon kék dőlt rombuszokkal ékesített. Miután korábban Bogen grófjának címereként szolgált (1204-től), a szív alakú pajzsot 1247-ben a Wittelsbacher nemzetség vett át címereként. A fehér-kék rombuszok Bajorország elsődleges jelképének számítanak. A rombuszos pajzs Bajorország egészét jelképezi. A népi koronával díszítve hivatalosan is állami kiscímerként használják.
Állami bajor kiscímer
Az állami bajor kiscímer egy jobbra döntött fehér (ezüst) alapon kék rombuszokkal tagolt pajzs, amelyen a népi korona nyugszik.
Ki jogosult a bajor állami címer használatára?
Mind a bajor állami nagy-, mind a kiscímer állami felségjelzés és alapvetően a közszolgálatnak fenntartott jelkép. Emellett mindkét címer felhasználható művészeti, iparművészeti vagy tudományos célra, illetve általános oktatásra és az állampolgárok oktatására.
A címerek egyéb célú felhasználásához a felső-frankföldi kormányzat jóváhagyása szükséges. Az engedély csakis nyomatékosan indokolt, kivételes esetben adható meg.
A bajor állami nagy- vagy kiscímer egészének vagy részének illetéktelen használata szabálysértésnek minősül és pénzbírsággal sújtható.
Forrás: Kézikönyv a bajor állami nagy- és kiscímer használatáról
A bajor állami lobogók
Bajorország két állami lobogóval rendelkezik: a sávos és a rombuszos lobogóval. A két lobogó egyenértékű.
Sávos lobogó
A sávos lobogó két, azonos szélességű keresztsávval rendelkezik. A felső sáv fehér, az alsó kék színű.
Rombuszos lobogó
A rombuszos lobogó legalább 21 fehér és kék rombuszból tevődik össze, és ebbe beleszámítanak a lobogó peremén részlegesen látható rombuszok is. Szemből nézve mindig a lobogó bal felső sarkában található egy részlegesen látható rombusz.
A bajor himnusz
Hivatalos állami rendezvényeken 1964 óta játsszák Bajorországban a „Für Bayern” című dalt, amit 1966 óta hivatalosan is himnusznak neveznek. A „Bajorországért” 1860-ban született, zenéjét Konrad Max Kunz, a Müncheni Konzervatórium professzora és a Királyi Operaház kórusvezetője szerezte. Az eredeti szöveget Michael Öchsner müncheni tanár írta. A „Für Bayern” ősbemutatója a müncheni Bürger-Sänger-Zunft-ban volt. A dal hamar elterjedt az egyesületekben, így széles körben megismerték. A bajor tartományi parlament 1952-ben egyhangúlag megszavazta, hogy kötelező tananyag a „Für Bayern” című dal az iskolákban.